A templomról

Alapítástól a mai napig

Főbb adatok

Alapítás éve

XVII. sz. második fele

Templomépítés

1733.

Titulus

Szent Mihály és Gábor főangyal

Templombúcsú

November 8.

Eddigi szolgálattevők
1866-1869Papp Antalsegédlelkész
1901-1914Szitovszky Antalparókus
1914-1952Hudáky Gyulaparókus
1914-1914Orosz Jánossegédlelkész
1934-1935Vattamány Imrekisegítő lelkész
1935-1939dr. Timaffy Endresegédlelkész
1942-1945Soltész Mihálysegédlelkész
1952-1953Verdon Jánosparókus
1954-1959Kovács Gyulahelyettes lelkész
1957-1960Oláh Miklóssegédlelkész
1959-1962Szalka Lászlóparókus
1960-1966Szaplonczay Györgysegédlelkész
1962-1986Zengő (Rozsán) Mihályparókus
1966-1967Rádi Csabasegédlelkész
1967-1972dr. Pregun Istvánsegédlelkész
1974-1976dr. Soltész Mihálysegédlelkész
1976-1977Orosz Jánossegédlelkész
1977-1981Mosolygó Lászlósegédlelkész
1982-1983Szimicsku Ferencsegédlelkész
1984-1986Prodán Gáborsegédlelkész
1986-2014dr. Soltész Mihályparókus
2014-2018Jaczkó Györgyparókus
2018-Lipcsák Tamásparókus

A Mennyek őrzői

A főangyalok temploma

Szent Mihály és a testnélküli mennyei erők

A mai napon a föld tisztelettel tekint fel a mennyekbe. Istennek testből és lélekből álló teremtményei, az emberek, csodálkozva néztek fel Istennek tiszta szellemből álló teremtményeire, az angyalokra. Megünnepeljük a három név szerint ismert angyalt: Mihályt, Gábort és Ráfaelt. Nevükkel a Szentírásban találkozunk. Velük együtt ünnepeljük a többi testnélküli mennyei erőket is.

Mielőtt elhangzott volna Istennek az anyagi világot teremtő szava, megteremtette az angyalok seregét. Teremtésükben Isten udvartartást teremtett Magának. Aztán, Szent Pál szerint: az angyalokat azok szolgálatára rendelte, akik majd öröklik az üdvösséget, azaz az emberek szolgálatára. (Zsd. 1, 14.) Minden ember mellé egy-egy őrző angyalt rendelt. Az angyallal először akkor találkozunk, amikor Isten az Édenkert kapujához angyalt állított tüzes karddal. Alig van a Bibliának olyan lapja, amely nem állítaná elénk az angyalokat. Az angyalok számáról nincs pontos adatunk. Dániel próféta azt látta, hogy ezerszer ezer angyal szolgált Istennek, és sok tízezer állott előtte. (7, 10.) Bár tiszta szellemi lények ifjúi alakban, szárnyakkal ábrázoljuk őket. Soha meg nem halnak, és Isten parancsait késedelem nélkül, gyorsan teljesítik. Szokták őket harci öltözetben is ábrázolni. Isten ügyét képviselve harcolnak minden ördögi működés ellen. Az emberek részéről őket a legnagyobb tisztelet illeti meg Isten után. Kilenc csoportra, karra szokták őket felosztani.

Tropár:

Ó, mennyei seregek fővezérei, / kérünk titeket, mi méltatlanok, / hogy imáitok által vegyetek minket körül / mennyei és dicsőséges szárnyaitok árnyékával, / és oltalmazzatok meg bennünket, / kik előttetek alázattal borulunk le és kiáltjuk: / A veszedelmektől óvjatok meg minket ti, /’ vezérei a felsőbb erőknek!

Konták:

Istennek főharcosai, / az isteni dicsőség szolgálattevői, / angyalok fejedelmei s az emberek oktatói, / kérjetek nekünk hasznosat és nagy kegyelmet, /’ mint a testnélküliek főharcosai!

Időn átívelő örökség

Az egyházközség és a templom története

16. század második fele

Török Háborúk és a Bizánci Keresztény Népesség megjelenése

Kálló mezőváros jelentősége a 16. század második felében, a török háborúk idején növekedett meg. Végvárrá nyilvánított várát fokozatosan megerősítették. Ekkoriban jelenhetett meg a városban nagyobb létszámú bizánci keresztény népesség a délvidéki menekültek és a végvári katonaság révén, akiket csak rácoknak neveztek, illetve később a „görög” kereskedők megjelenésével gyarapodhatott jelentősen a közösség.

16. század második fele

17. század

Taraszovics Bazil és Az egyházi unió elfogadása

A 17. században az egyházi uniót elsőként elfogadó munkácsi püspök, Taraszovics Bazil, királyi engedéllyel 1643-ban itt telepedett le, miután a protestáns kegyurak zaklatásai miatt nem térhetett vissza székhelyére, s egészen 1648-ig maradt a városban. A parókia talán mégis később alakult meg, az 1667-től I. Lipót által kibocsátott kiváltságlevelek Nagykállóban is engedélyezték rácok és görög kereskedők letelepedését, ha elfogadják az egyházi uniót.

17. század

17. század vége

A parókia és liturgikus tárgyak

1686-ból ismerjük az itteni pap nevét, a 17. század utolsó évtizedeiből több ezüst liturgikus tárgy is fönnmaradt, melyek szintén a parókia létezésére utalnak.

17. század vége

18. század

A templom építése és története

Kállóban telepedett le a II. Rákóczi Ferenc által kinevezett Bizánczy Gennadius György munkácsi püspök is, aki 1730-ban megkezdte a máriapócsi kegytemplom építését. A nagykállói templomot a barokk kori összeírások szerint 1733-ban a közösség építette saját költségén, 1738-ra lett kész. Az 1751-es egyházlátogatáskor újnak mondták az egész templomot, de arra is utaltak, hogy egy korábbi, romos templom helyén épült. Az egész templomot egy időben építették, azt a korábbi feltételezést, miszerint a sokszögzáródású szentélye középkori eredetű lenne, a 2016-ban végzett falkutatás egyértelműen cáfolta.

18. század

19-20. század

Renoválások és változások

A templomot 1910-ben renoválták, bádoglemezzel fedték. Talán ekkor, vagy még egy korábbi felújítás során a falakat megmagasították, eredeti barokk ablakait elfalazták, és újakat nyitottak helyettük. 1917-ben tűz pusztított a templom szentélyében, ezért a belsőt újra renoválni kellett, 1918-ra készült el az új, baldachinos főoltár a templom formájú szentségházzal, és ekkor állították be a szószéket is. Az új berendezés a budapesti Rétay és Benedek Műintézet alkotása. Az egykori ikonosztázion még 1895-ben készült, Vurczer Gusztáv faragta, képeit Fenczik Kornél festette, Csonka Lajos 1954-ben átfestette, de néhány év múlva kikerült a templomból, csak töredékei ismertek. A jelenlegi képállványt Gergely József tervezte és faragta cseresznyefából, ikonjait Florin Bârză bukaresti művész festette 1994-ben. A templom tornyát 1941-ben statikai okok miatt lebontották. 1948-ban a háborús károkra hivatkozva új templomot szerettek volna építeni, ami anyagiak hiányában végül nem valósulhatott meg. 2006-ban a templom nyugati homlokzata elé egy új torony épült.

19-20. század

Egy város két templom

A Kiskállói templom története