Görögkatolikusok

Kik vagyunk?

Keleti katolikusok

Olykor még a legtájékozottabb katolikus hívek sem tudnak hova helyezni bennünket, görögkatolikusokat. Sokan összetévesztenek minket az ortodoxokkal (a görögkeletiekkel, más néven a pravoszlávokkal). Pedig a görögkatolikusok ugyanúgy katolikusok, mint a római szertartásúak, ugyanúgy a római pápa alá tartozunk, s épp ezért ugyanúgy érvényesek a szentségeink, ami azt jelenti, hogy a római szertartású hívő is bármikor részt vehet a liturgiánkon, gyónhat, áldozhat nálunk, csak épp mi a szertartás, rítus tekintetében a keleti (bizánci) hagyományokat őrizzük. Ezért neveznek bennünket görög-, vagy bizánci szertartású katolikusoknak.

Kik a keleti katolikusok?

A görögkatolikus vagy bizánci rítusú katolikus egyházak a keleti katolikus egyházak legnagyobb csoportját alkotják. A keleti katolikus egyházak a keresztény hagyomány valamely keleti – bizánci, örmény, kopt, káld, szír (nyugati szír, keleti szír) – rítusát követik, és kánoni egységben vannak a latin rítusú római Apostoli Szentszékkel. katolikus egyházak a keleti katolikus egyházak legnagyobb csoportját alkotják. A keleti katolikus egyházak a keresztény hagyomány valamely keleti – bizánci, örmény, kopt, káld, szír (nyugati szír, keleti szír) – rítusát követik, és kánoni egységben vannak a latin rítusú római Apostoli Szentszékkel.

Mi az a „rítus”?

A „rítus” főnevet gyakran fordítjuk a „szertartás” szóval, amit sokan a „liturgia” szinonímájaként használnak. Valójában a „rítus” fogalma sokkal tágabb: magába foglalja a liturgikus szokások és hagyományok összességét, az egyházfegyelmet a maga sajátosságaival, valamint a saját teológiai és lelkiségi hagyományt.

Miért görög?

A „görögkatolikus” kifejezésben a „görög” nem népnevet jelöl, hanem a „bizánci” szinonímája. A „görögkatolikus egyházak” hivatalos elnevezése: bizánci rítusú katolikus egyházak. A „görögkatolikus” elnevezés elsősorban Közép- és Kelet-Európában használatos. Az ortodox egyházakat gyakran illetik a „görögkeleti” jelzővel. A „görögkatolikus” és a „görögkeleti” jelzők tehát nem szinonímái egymásnak.

Unióban

De mit is tudunk az egyháztörténelemből?

Az első évezredben a kereszténység egységes volt. Még Szent István is olyan Magyarországot alakított ki, amely egyaránt magába fogadta a nyugati és keleti kereszténységet, sőt tudjuk, a magyarság hamarabb találkozott kelettel, mint nyugattal, még a honfoglalás előtti időkben. A keleti egyház-szakadás 1054-ben ment végbe, amely nyugati és keleti egyházra osztotta a kereszténységet, azóta beszélhetünk római katolikus és ortodox egyházakról. A bizánci rítusú keletiek közül azokat, akik újra elfogadták a pápa főségét s így az egyesülést (uniót), görögkatolikusnak nevezzük.

A régi Magyarország területén három jelentős unióról beszélhetünk: az ungvári unió 1646-ban az ukránok, a munkácsi unió 1651-ben a ruszinok, a gyulafehérvári unió 1700-ban a románok egységesülése volt, velük sok magyar ajkú és nemzetiségű keleti szertartású magyarral. A Magyar Királyság keleti részén ezzel több milliói keleti szertartású került akkor a Katolikus Egyház kebelébe oly módon, hogy megőrizték rítusukat, szokásaikat, hagyományaikat, művészetüket. A mai magyar görögkatolikus egyház szempontjából elsősorban a Munkácsi Egyházmegye játszott döntő szerepet, ennek területén az évszázadok folyamán magyarajkú hívő közösség alakult ki. Az észak-alföldiek Hajdúdorog környékén célul tűzték ki a magyar liturgikus nyelv elérését. Ennek a küzdelemnek az eredmény volt a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása, X. Piusz pápa idejében, 1912-ben. Trianon után ez az egyházmegye lett a görögkatolikusság bázisa, az Eperjesi Egyházmegye itt maradt részeiből alakította ki a Szentszék a Miskolci Apostoli Kormányzóságot, és 1968-ban alakult meg az ország többi részét magába foglaló szórvány-helynökség, amelynek része a Budai Egyházközség is.

A közelmúltig a Hajdúdorogi Egyházmegye Kocsis Fülöp püspök, a Miskolci Apostoli Exarchátus pedig Orosz Atanáz püspök joghatósága alatt állt. 2015. márciusában Ferenc pápa megalapította Hajdúdorogi Metropóliát (érsekséget), amelyet Fülöp metropolita vezet, és székhelye Debrecenben van. A metropólián belül létrehozta a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegyét, a Miskolci Exarchátust pedig egyházmegyévé tette. Összesen mintegy 300.000 görögkatolikus hívő él hazánkban, 180 egyházközség (parókia) keretében, 200 pap lelki vezetése alatt. Egyházmegyénk tradicionális központja Hajdúdorog, ahol a székesegyház áll, közigazgatási centrumai Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, lelki központja pedig a mindenki által ismert nemzeti kegyhely, ahol a múltban több alkalommal is csodás módon könnyező Istenszülőt a gyermek Jézussal ábrázoló ikont őrzik: Máriapócs.